A kiszolgáló olyan számítógép vagy eszköz, amelyen keresztül a hálózati erőforrások vezérlése történik. A fájlkiszolgáló például egy olyan tárolóeszköz, amely fájlokat tárol. A fájlokat a hálózat bármely felhasználója tárolhatja a kiszolgálón. Hasonlóképpen, a nyomtatókiszolgáló egy olyan számítógép, amelyet egy vagy több nyomtató futtatására használnak, és a hálózati forgalmat a hálózati kiszolgáló vezérli.
Általában a szerverek csak a saját feladataikat végzik el. A párhuzamos feldolgozásra alkalmas operációs rendszerek esetében viszont egy számítógép egyszerre több alkalmazást is képes futtatni. A szerver kifejezés az egész számítógép helyett inkább az erőforrásokat kezelő alkalmazásra utalhat.
Itt különböző típusú szerverek állnak rendelkezésre:
Proxykiszolgálók:
Ezek az eszközök az ügyfélalkalmazás (általában egy webböngésző) és egy külső szerver (általában egy másik webszerver) között helyezkednek el, és feladataik közé tartozik a kérések feldolgozása, a működés javítása, valamint a kapcsolatok megosztása.
Levelezési szerverek:
A levelező rendszerek – hasonlóan a webszerverekhez – szinte mindenütt jelen vannak és elengedhetetlenek: hálózatokon (LAN-okon és WAN-okon keresztül) és az interneten keresztül hoznak létre és tárolnak leveleket.
Szerverplatformok:
A platform egy rendszer alapvető hardver- vagy szoftvereleme, amely a szerver működését biztosító motor.
Webszerverek:
Alapvetően egy webszerver úgy szolgáltat statikus adatokat egy webböngészőnek, hogy betölti a fájlt a merevlemezről, majd a hálózaton keresztül továbbítja azt a felhasználó böngészőjének. Ezt az egész adatcserét a böngésző és a szerver közötti, HTTP-n keresztül zajló kommunikáció irányítja.
Alkalmazásszerverek:
Az alkalmazáseszközök az adatbázis-kiszolgálók és a végfelhasználó közötti számítástechnikai terület jelentős részét teszik ki, és általában összekötik a kettőt.
Adatbázis-kiszolgáló:
Az adatbázis-kiszolgáló a SOL adatbázis-kezelő rendszer segítségével irányítja az adatbázist. Az ügyfél kérése SOL-lekérdezések formájában érkezik a kiszolgálóhoz, majd az adatbázis-kiszolgáló hozzáfér a tárolt adatokhoz, hogy feldolgozza az ügyfél kérését, és visszaküldi a választ az ügyfélnek.
Valós idejű kommunikációs szerverek (IRC- és azonnali üzenetküldő (IM) szerverek):
A valós idejű kommunikációs szerverek lehetővé teszik, hogy számos felhasználó közvetlenül osszon meg információkat egymással.
FTP (File Transfer Protocol) szerverek:
A File Transfer Protocol (FTP) egy vagy több fájlt biztonságosan továbbít számítógépek között, miközben az átvitel irányításán túl a fájlok biztonságát és rendszerezését is biztosítja.
Együttműködési szerverek:
Számos területen a kollaborációs szoftverek megmutatják az internet innovatív erejét. A kollaborációs szoftvereket úgy tervezték, hogy a felhasználók helyszíntől függetlenül, az interneten vagy egy közös intraneten keresztül könnyebben tudjanak együttműködni, és virtuális környezetben közösen végezhessék el a munkát.
Listaszerverek:
A listaszerverek lehetőséget nyújtanak a levelezőlisták hatékonyabb kezelésére, függetlenül attól, hogy azok nyilvános, interaktív beszélgetésekre szolgáló fórumokról, vagy egyszerűen csak közlemények, körlevelek és hirdetések terjesztésére szolgáló egyirányú listákról van szó.
Telnet-kiszolgálók:
A Telnet-kiszolgáló lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy bejelentkezzenek egy gazdaszámítógépre, és úgy hajtsák végre a feladatokat, mintha közvetlenül a távoli számítógépen dolgoznának.
Nyílt forráskódú szerverek:
Az alapvető nyílt forráskódú szerver operációs rendszerektől kezdve a szerver szoftverekig (amelyek segítik a munkavégzést) a nyílt forráskódú szoftverek számos informatikai infrastruktúra fontos részét képezik.